az elmúlt 1 hét arcai

hát...vége van...vége az utcazenének...eléggé mélyen vagyok, meg kell hogy mondjam...igazából mondhatnám, hogy a koncertek, az embertömeg, az, hogy minden sarkon találkozol valakivel, szóval ezek hiányoznak. Nem mondom, hogy nem, de van valami, illetve vannak valakik, akik még jobban. Nincs meg bennem a teljesség igénye, ezért mindenkit felsorolok: kezdem talán Dömicsekkel, akivel 4 napon keresztül talákoztunk a Munkácsy sarkán, hogy röhögve gyalogoljunk be a városba, majd a hajnali órákban ugyanígy vissza, és akivel, az élet nagy problémái mellett, a jogászélet nehézségeit is megbeszéljük, persze Dömci szokásos stílusában: többnyire én beszélek, ő csak a tanulságokat vonja le:) és ha már Dömicsek, akkor, immár 6 éve, meg kell említenem Diust is, aki mára teljes értékű bandataggá vált:)
következzék Kolka, akivel kimeríthetetlen szarkazmusomat és szkepticizmusomat maximálisan ki tudom élni, persze mindenki nagy örömére:) Kol abszolút fejlődőképes: ami pár évvel ezelőtt még erősen elképzelhetetlen volt, az mára kőkemény valóság: alkalmazkodóbbá vált...persze azért még mindig nem viszi túlzásba:P de amellett, hogy el tud rángatni a blúz meg a dzsezz noném és ném képviselőinek, számomra abszolút érdektelen és dögunalmas koncertjeire, én is becipelem csápolni Quimbyre mondjuk...és persze az utsó este és éjszaka, Nagyeff irodájában, a jókis vodka kólánkkal, felejthetetlen...:)
jöjjön az az ember, aki ha nem lenne ki kéne találni:) lehúztunk kemény 4 évet a Vetésiben egymás mellett a padban, voltak kitépett bioszlapok, hatttalmas, már-már Beavis és Butthead-szintű poénok, sajátos kémiai kísérletek (" pezseg ez bazmeg":D), francia utak és a velejáró balhék, amik után azt hittem, hogy lesznek olyan pillanatok, amikor már nem tudunk újat mondani egymásnak. Hát, nincsenek:D ő a Noir...illetve: Vitéz Noir:D ha mi ketten, illetve idevéve Kolkát, Szaut, Dömét, Ducit, Nagyeffet, és Soós Miistenünk Balázst, összeülünk, ott szem nem marad szárazon. Zolika igazi showman, nyomja a hülyeségeit egyfolytában, ezen a héten a "Hogyan lettem Vitéz?" és a "Szlovénia 33" előadások mentek, természetesen Zoltán barátunk egyedi és szókimondó stílusában. Kár, hogy elkapta Sztahanov szelleme, és az utsó két napot egy faintos kemping portáján töltötte... állítólag dolgozott, ami igaz is, ha az alvást munkának tekintjük:P
jöjjön Szau: ő mindig azzal jön, hogy éppen hány nőt fűzök egyszerre:D ő se sokat változik:már gimi másodikban is ezt kérdezte:PIstuka momentán a lázadó nőfaló korszakát éli, szarik a szarra is ( hogy egy azonnali klasszikusát idézzem), és építésvezetőként szopatja a jónépet, amolyan szakmai gyakként. Utcazenén kevesebbet taliztunk a szokásosnál, de azért megvolt a kissé buzis ölelés (ha jól emléxem, az Óváros téren), és persze a csajozára vonatkozó jótanácsok a részéről, amikor kicsit se jöttem zavarba...dehát ilyen ez a rákken...
és végül, és egyben utolsó sorban: Nagyeff...ha makacsságról és a konokságról állítanak majd valaha szobrot, kizárt dolognak tartom, hogy ő kimaradjon a jelöltek listájáról..tegnap éjjel kirángatott a Benedek-hegyre, hogy van egy rakat ingyen piája. Persze nem volt:D ilyen belevaló gyerök ez a F...ehelyett ott várt engem meg Kolkát egy kissé részeg Eszterrel és Orsival, majd felmásztunk az irodába, és ott iszogattunk. Ott sem volt ingyen pia...ilyen ez a popszakma


szóval, hiányoztok, mindenki...nagyon jó egy hét volt, és hiszek abban, hogy ez a banda sosem fog szétesni, és még sok ilyen egy hét áll előttünk
respekt mindenkinek